Míg egyesek élete tökéletes kört formál, mások sorsát nem láthatjuk
elöre, s nem érthetjük meg soha. Utam során értek vesztességek, de közben
megértettem, miért érdemes élni, s olyan szerelemben volt részem, amiért csak
hálás lehetek! Vele újrakezdödött az életem, s azt hittem véget ért, amikor már
nem kellettem. Azt hittem, hogy az emléke tart majd életben. Tévedtem.
Rájöttem, hogy ha ki merem tárni a szívem, újra szerethetek, bármekkora is a
fájdalom! Rádöbbentem, hogy csak fél életet élek, ez megrettentett és fájt. Nem
tudtam, hogy mekkora szükségem van Rá, amíg el nem taszított. Ekkor valami
meghasadt idebenn. De most boldog vagyok, mert igazán, és az igazit
szerethettem életemben, és ezt csak Neki köszönhetem! És most már készen állok
várni, amíg csak kell, amíg megérint újra..
Niciun comentariu:
Trimiteți un comentariu