Furra erzesek

Fura érzések vannak bennem,Szeretem vagy csak tetszik nekem?

Ha meglátom a nevét egyből mosolyognom kell,

Mint egy hülye gyereknek.

Azt hiszem mégis szeretem.

De félek,mert nem tudom ő ,

Hogy érzi magát velem.
Félek neki megmutatni önmagam,
Azt az énemet,
Aki régen is voltam.
Azt a vidám kislányt,ki régen voltam.
Akit mindig mosolyogni láttak.
Kinek szíve vidám volt,
És még nem rontották meg mások.
De ő elbújt és most döntenie kell neki,
Hogy boldog lesz ,
Vagy elrejtőzik –e.
Hogy megnyílik
vagy hagyja veszni,
Hogy boldog lesz,
Vagy fájdalommal teli.
Utálom ezeket a döntéseket,
Hisz egy rossz szó és már megint padlón vagyok.
Félek,hogy megbántanak,
Félek előbújni az álarcból.
De ő megér minden szenvedést,
És tévedést.
Megér minden érzést.
Kedvelem és nem titkolom,
 Ő az aki miatt most boldog szeretnek lenni.

Te es en

Itt vagy te és én, köztünk a világ ... látszólag nagy a távolság ...
de benned a szív, és bennem a vér épp úgy lázad ...
itt vagy te és én, bennünk a világ, s az érzések olyan egyformák ..
és a szívünk legmélyén, ugyanúgy élünk mindent át, te és én ...

A csend

Magasba emeltel.majd a melybe taszitottal.Mikor veled vagyok sosem tudom,mit erzek.
Szivbol szolok,de nem tudom van-e ertelme,Hiszen te sosem azt mondod,amire valoban gondolsz.Mintha uvegszilankokon setalnek,Tudni szeretnem,de nem merem megkerdezni.
Hat mondd,hogy szeretsz,vagy azt ,hogy elhagysz.Kerlek,ne a csend beszeljen!Csak mondd,hogy engem akarsz,vagy azt,hogy eldobsz.Neha kozel  engedtel magadhoz,
kesobb aztan az ures szemeid lattan rosszul ereztem magam.Mikor veled vagyok az olyan,mintha kockat dobnek:nem tudom,hogy mikor es hogyan fogsz megsiratni.Hat mondd,hogy szeretsz,vagy azt,hogy elhagysz.Csak mondd,hogy engem akarsz,vagy azt,
hogy eldobsz.Kerlek,ne a csend beszeljen!A csend megol engem!Mintha uvegszilankokon setalnek.