Légy mindig kész álmodni-
utadat ez a csillagok felé vezérli.
Légy mindig kész szeretni, s engedd,
hogy szeressenek- istenek kiváltsága ez.
Légy kész mindig rá, 
hogy nyitott szemmel élj-
rövid az élet, hogy magadba zárulj.
Légy mindig kész nevetni-
a lélek éneke az.

Aki szeret, az időt hagy a másiknak a növekedésre.
Lemond arról, hogy a másikat saját kedve szerint formálja.
Olyannak fogadja el, amilyen.
Elfogadja, elviseli minden erősségével és gyengeségével,
hibáival és korlátaival együtt.
A türelmetlen embernek határozott elképzelései vannak a másikról.
És úgy véli, a másiknak azonnal teljesítenie kell elképzeléseit. 
Az természetes, hogy a kedvelt személlyel kapcsolatban vannak kívánalmaink.
Reméljük, hogy tovább növekszik, és néhány hibáját leküzdheti.
De hagyunk neki időt. Várunk, míg eljön az ideje.
A türelmetlen ember úgy gondolja, a másik azonnal meg tud változni.
Csak akarnia kellene, akkor sikerülne is.
Nem hagyunk neki időt a növekedésre és az érésre.
És nem vagyunk hajlandók egyedüliségében elfogadni őt.

Egyetlen kapcsolat sem befolyásolja erősebben,
mivé is leszünk, mint családi kapcsolataink.
Gondolataink, érzéseink,
szavaink és tetteink nagyrészt abból a közegből fakadnak,
amelyben felnőttünk.
A tudat szintjén elfogadhatjuk vagy elutasíthatjuk az otthon tanult leckéket,
ám tudat alatt szivacsként fogadjuk be
és tesszük magunkévá legszűkebb környezetünk érzésvilágát,
gondolkodás- és viselkedésmódját.
Nem vonhatjuk ki magunkat a szülői ház hatása alól.

Mindenki maga irányítja sorsát;
mi magunknak kell megteremtenünk boldogságunk okait.
Csak mi tartozunk ezért felelősséggel, senki más.

Minél őszintébbek és nyitottabbak vagyunk,
annál kevésbé fogunk félni,
mert nincs takargatnivalónk mások előtt,
ezért azt gondolom, minél őszintébb valaki,
annál magabiztosabbá válik.

Az elvek nem olyanok, mint egy kalap,
amit tetszésed szerint föltehetsz vagy levehetsz.
Inkább töviskorona, amit minden körülmények
között köteles vagy viselni.

Ha vége van, akkor egyszerűen szólj, hogy vége, és kész.
Vagy hogy most már el akarsz menni.
Nem kell az ajtót bevágnod magad után.
Csöndesen is becsukhatod.

Vallom és hirdetem, hogy nincs értékesebb,
hatalmasabb és szebb, mint az élet.
Mindig szép és mindenütt.
Fetrengett a lelkem sokszor porban is, sárban is.
De mindig új és új magasságai jöttek az életnek.
Az élet szent, szép, hatalmas és értékes valami.
A sárban is szép, a szűz havasi tetőn is.
Mert mélység és magasság az élet.

Egyszer szuletunk,elunk es halunk,
eltevedhetunk,bajba juthatunk.
Mindig van kiut,csak keresni kell,
hogy merre lepsz,azt te dontod el.

Valahanyszor megbotlasz,Kelj fel!

Azutan mosolyogj,es lassan,
kitartoan es tevedhetetlenul 
haladj tovabb a torekves utjan.

Mindenkinek van egy angyala, egy oltalmazó, aki vigyáz rá.
Sosem tudhatjuk, épp milyen alakot ölt, egyszer egy vénemberét,
máskor egy kislányét, de ne hagyd, hogy becsapjon a látszat,
erősebb ő bármelyik sárkánynál.
Mégsem azért kísér,
hogy harcoljon helyetted,
hanem hogy a színpad széléről a füledbe súgja:
hatalmad van az általad teremtett világok felett!

Azt mondod, látod, és azt mondod érted,
De azt, hogy miért van, mégis újra kérded. 
Kerestél, kutattál, s feltártál sok csodát,
de nem találtál többet, mint lábnyomaid porát. 
Mert a szemeddel mindig a távolt kutattad és a célokat mindig 
másoknak mutattad. 
Nem vetted észre, hogy a végtelen csodája,
benned van elrejtve, s nem a nagyvilágba. 
Nem. Nincs az útnak vége, csak a tükrön át kell lépni,
meg kell tanulnod most önmagadba nézni. 
Te, magad változz, hogy a titkok örök fénye felragyogjon benned
és felébredjél végre. 
Légy a csend mestere, bírd tudatod szóra
És a legmerészebb álmok válnak majd valóra..

Mindenütt akadnak kis zökkenők és csalódások,
és mindnyájan hajlamosak vagyunk arra,
hogy túl sokat reméljünk; de ha az egyik úton nem sikerül eljutni a boldogsághoz,
az emberi természet másikat keres; ha az első számításunk téves,
csinálunk egy másodikat; valahol mindig találunk kárpótlást.

Változtatnék-e az életemen, ha egyszer újra lehetne kezdeni?
Igen! Mert akkor a most őrzött sebektől nem kellene szenvedni..
Megtanulnám hamarabb, hogy ki az, akiért nem érdemes sírni..
S közel engedni magamhoz azt, aki mellett boldog tudnék lenni
Nem lennék naiv.. nem hinném el azokat a szép szavakat..
Melyek csak illúziók.. Bárhogyan is szeretném.. nem igazak..
Vannak hibák, amelyeket újra biztosan nem követnék el..
Mert azt hittem fontos vagyok.. de csak játszottak a szívemmel..
Megtanulnám hamarabb, hogy azokért a pillanatokért érdemes élnem .
Melyektől egy mosoly rajzolódik az arcomra.. Így nem kellene félnem.

Mit cipelsz magaddal éveken, évtizedeken át?
Megbántásokat, sérelmeket, mindenféle fájó érzelmet,
bántó gondolatokat, amelyek már rég szétomlottak a múltban,
sehol nincsenek, csak a te lelkedben élnek tovább.
Te táplálod, tőled kapják energiájukat, 
hiszen önmagukban már semmi erejük, jelentőségük nincs.

Mindannyiunk életében vannak olyanok,
akik mellettünk állnak jóban és rosszban, 
akiket bármikor felhívhatunk tanácsért, 
egy vigasztaló szóért, vagy azért, hogy elmondjuk,
milyen nagyszerű dolog történt velünk. 
Előttük nem szégyelljük a hibáinkat,
megosztjuk velük örömünket és bánatunkat.
Ők azok, akikre bármikor,
bármilyen körülmények között számíthatunk.
Igen, ők a barátaink...

Az életben soha ne magyarázkodj senkinek.
A barátaidnak nincs szüksége rá,
az ellenségeid úgyse hiszik el.
A te saját életedben jogod van döntéseket hozni,
mi az amit tenned vagy mondanod kell,
akkor és úgy ahogy te akarod.
Ha elrontod szerzel egy rossz tapasztalatot,
ha pedig jól döntesz élvezheted.
A lényeg,hogy sose add fel önmagad,
hogy másoknak megfelelj.
Az életed egyedülálló,csak a tiéd,
élvezd ahogy te akarod!

Aki már vesztett el olyasvalamit,
amit elveszíthetetlennek gondolt ,
az rájön, hogy valójában semmije sincs.
És ha semmim sincs, akkor az időmet sem kell arra fecsérelnem,
hogy vigyázzak a dolgaimra, amelyek valójában nem is az enyémek.
Sokkal jobban teszem, ha úgy élek,
mintha minden napom életem első- vagy utolsó- napja lenne.

Azt mondják, hogy pénzért mindent meg lehet kapni, de ez nem igaz.
Ételt vehetsz pénzért, de étvágyat nem;
orvosságot igen, de egészséget nem;
csillogást igen, de szépséget nem;
jókedvet igen, de örömet nem;
szolgákat igen, de hűséget nem;
szabadidőt igen, de békességet nem.
Pénzért csak a kérgét kapod meg mindennek, nem a magvát.

Én már azóta szeretlek,
mikor még nem voltál más,
csak puszta gondolat,
és a csillagok lüktették az égre,
képzelt mosolyodat.
Aztán megdobbant a szíved szívem alatt,
és én azóta a lelkemhez simítva hordalak.

Szebb az eletem,ha te is benne vagy!!!

Hunyd le a szemed

Hunyd le a szemed, éld az álmod,
Azzal se törődj, mit mondanak mások.
Hisz Te lélegzel, Te nézel, Te látsz,
Magadnak választod, amit választottál.
Egy perc csak az élet, ha boldogtalan vagy,
A legkisebb örömökkel tedd boldoggá azt.
Találd meg a fényt a fekete égben,
A boldogságot, a boldogtalan létben.
A szikrát a bóbiskoló, álmosodó tűzben,
Egyetlen virágot a kiszáradt mezőben.
Hallgass a lelkedre, ő érez, hisz és lát,
Így lehet akár egyetlen percből is örökkévalóság

Aki képes szavakkal is ölelni,

pedig nem tudja biztosan kap-e valaha viszonzást,

mégis önzetlenül képes adni

,annak tényleg hatalmas a szíve.
Aki nem akar szeretni,az gyáva.

Aki meri vállalni a bukást,az bátor

.És aki tud néha sírni,az mer szeretni is...