2012/07/03

Ilyen az elet

Ilyen az elet!
Kis kavicsokkal dobal meg minket-figyelmezteteskeppen.
Ha ezeket a kis kavicsokat nem vesszuk eszre,
akkor teglaval dobal meg.
Ha a teglat nem vesszuk eszre,
akkor szetzuz egy kosziklaval.
Ha oszintek vagyunk magunkhoz,
akkor lathatjuk,
hogy hol nem vettuk eszre a figyelmezteto jeleket.
Es akkor meg van kepunk azt mondani:
Miert pont en???????

Van aki lenez

Van, aki lenéz,
van, aki utál,
De nem is akarok megfelelni már,
Az én világomba csak az fér bele,
Ki mellettem áll,
el nem enged.
Aki elfordul,
menjen,
Nekem nem kell!
Úgyis kerek a világ,
Ha nem mindenki kedvel!

Mikor azt hiszed megvan mindened

Mikor azt hiszed megvan mindened,
hogy így boldog és szép az életed,
akkor mindig jön a változás szele,
először simogat, hogy észrevegyed,
de inkább elfordítod fejed,
- mert fél a változástól az ember. -
Aztán a szélből lassan tornádó lesz,
Hiába menekülsz előle, hiába küzdesz,
Utolér, és felkap, ide-oda dobál Téged,
És a végén vagy földhöz vág,
vagy letesz szépen.
Ez a változás. Lehet jó, s lehet rossz a vége,
Mégsem kell félned tőle,
Mert a változás vi
szi életed előre.

Mi ertelme

Mi értelme van egy FERFI miatt szenvedni?
Semmi.
És a poklok kínját járjuk,
ahol nincs nemesség és nagyság
- csak gyötrelem.
A szerelem rettenetes fájdalom, ...
s a legnagyobb szerencsétlenség megszabadulni ettől a fájdalomtól.
Minél jobban szeretünk,
annál mélyebben szenvedünk.
Ez a legnagyobb fájdalom az életben,
mikor az ember szeret valakit,
és nem tud vele élni....

Hogyha neha rossz napod van

Hogyha néha rossz napod van
De nekem sem ,,úgy jött össze"
Én félre húzódok inkább
Csak tombold ki magadat, te
Mert utána tudom belül
Elcsitul a vihar benned
Az arcodra mosoly derül
S kinyílik újra a lelked
Türelmesen kivárom én
És ha kérded, mért csinálom,
Nem tudom, csak annyit mondok
Te vagy a  barátom.

Az elet legkegyetlenebb torvenye

Az élet legkegyetlenebb törvénye:
Bármi ami elkezdődik, eljön a vége.
A nagy kérdés, miért kezdjek bármibe
Ha már a kezdet előtt látom a VÉGET?
Miért nevessek, ha sírás a vége?
Miért szeressek, ha közöny se marad belőle?