Fura érzések vannak
bennem,Szeretem vagy csak tetszik nekem?
Ha meglátom a nevét egyből mosolyognom kell,
Mint egy hülye gyereknek.
Azt hiszem mégis szeretem.
De félek,mert nem
tudom ő ,
Hogy érzi magát velem.
Félek neki megmutatni önmagam,
Azt az énemet,
Aki régen is voltam.
Azt a vidám kislányt,ki régen voltam.
Akit mindig mosolyogni láttak.
Kinek szíve vidám volt,
És még nem rontották meg mások.
De ő elbújt és most döntenie kell neki,
Hogy boldog lesz ,
Vagy elrejtőzik –e.
Hogy megnyílik
vagy hagyja veszni,
Hogy boldog lesz,
Vagy fájdalommal teli.
Utálom ezeket a döntéseket,
Hisz egy rossz szó és már megint padlón vagyok.
Félek,hogy megbántanak,
Félek előbújni az álarcból.
De ő megér minden szenvedést,
És tévedést.
Megér minden érzést.
Kedvelem és nem titkolom,
Ő az aki miatt most boldog szeretnek lenni.
Félek neki megmutatni önmagam,
Azt az énemet,
Aki régen is voltam.
Azt a vidám kislányt,ki régen voltam.
Akit mindig mosolyogni láttak.
Kinek szíve vidám volt,
És még nem rontották meg mások.
De ő elbújt és most döntenie kell neki,
Hogy boldog lesz ,
Vagy elrejtőzik –e.
Hogy megnyílik
vagy hagyja veszni,
Hogy boldog lesz,
Vagy fájdalommal teli.
Utálom ezeket a döntéseket,
Hisz egy rossz szó és már megint padlón vagyok.
Félek,hogy megbántanak,
Félek előbújni az álarcból.
De ő megér minden szenvedést,
És tévedést.
Megér minden érzést.
Kedvelem és nem titkolom,
Ő az aki miatt most boldog szeretnek lenni.
Niciun comentariu:
Trimiteți un comentariu