Azt mondod, latod, es azt mondod erted, 

De azt, hogy miert van, megis ujra kerded. 
Kerestel, kutattal, s feltartal sok csodat, 

de nem talaltal tobbet, mint labnyomaid porat. 
Mert a szemeddel mindig a tavolt kutattad

 es a celokat mindig masoknak mutattad. 
Nem vetted eszre, hogy a vegtelen csodaja,

 benned van elrejtve, s nem a nagyvilagba. 
Nem. Nincs az utnak vege,

 csak a tukron at kell lepni,

 meg kell tanulnod most onmagadba nezni. 
Te, magad valtozz, hogy a titkok orok fenye felragyogjon benned

 es felebredjel vegre. 
Legy a csend mestere, bird tudatod szora

 Es a legmereszebb almok valnak majd valora..