Adda a kezed,most induljunk csondben...

Nem!!..Rohanjunk,mig vagyunk nem lohad,
Kocsinkon fuggony,a szivunk konnyeben,
Mig emberek kozt szaguld a vonat
S kiszallunk majd egy csodalatos tajon,
Hol semmi sincs,csak illat es meleg;
Folszikkasztjuk a konnyeinket 
S megengeded,hogy szereselek..