
s soha nem figyelek, mikor hova lépek,
ő pedig csak csendben messze elrepül,
s néha néha a távolban újra előkerül
tudom úgyse lesz az enyém, mégis szaladok,
de az évek során egyre lassabban haladok,
a körülvevő emberek, csak néznek rám bután,
én pedig csak futok..futok az álmaim után...
Niciun comentariu:
Trimiteți un comentariu