Varatlanul leptel az eletembe

Varatlanul leptel az eletembe 
Te neked koszonom, hogy ujra elek
Elveszett ember voltam,
Nem gondoltam, hogy Te leszel
Az egyetlen ki megert, elfogad
Ilyennek amilyen vagyok
Te elfogadtal miden hibammal
Te vagy ki oszinten megertesz, szeretsz

Te voltal, ki mellem alltal 
Ki oriztel, es erot adtal
Tiszta szived, lelked
Felem nyujtottad kezed
Biztattal, es biztatsz ma is
Egyetlen szo, mit mondasz
Nekem maga a remeny, ero, szeretet.

Te nelkuled, az eletem 
Nem lenne teljes
Csak, ha veled lehetnek mindig
A legtisztabb szivu emberrel
Egyetlen igaz oszinte, szereto baratommal
Az elet nem mindig vidam
A napok sokszor sotetek, es remenytelennek tunnek
De Te, mosolyoddal, es embersegeddel
Megerteseddel, oszintesegeddel
A fenylo napsugar erejet, hoztad el nekem:- Te

Tudd, hogy Te beloptad magad szivembe
Lelkembe, mindorokre, tortenhet barmi
Baratsagod mindig meg marad 
Ha az elet ketteszakitani akarna ezt
A sors kegyetlen keze, mely nem valogat
Kegyetlen nagyon sokszor
Nem tortenhet semmi olyan 
Ami ketteszakithatna baratsagunkat

Te, voltal az, aki akkor jottel 
Amikor mar mindenki elment
Elhagyott, de Te jottel, es megfogtad kezemet
Mindent neked koszonhetek
Te vagy eletem legnagyobb kincse
Segitettel mindenben, 
Mit soha nem felejtek el
Szereteted nelkul eletem semmit sem erne
Te neked koszonom hogy vagy, letezel nekem.