Az igazi ferfi jatszik

Az igazi férfi játszik. Nem rohan
ajtóstul a házba,lassan közelít és
puhán. Vadászik. Csak úgy mellesleg
megérint. Mögénk lép, nyakunkba
csókol,a tenyere a tenyerünkben

szikrát csihol. Az igazi férfi nem siet.

Tudja, hogy idő kell a

vágyhoz,megvárja szépen, míg
megszűnik körülöttünk a világ, és már
csak őt látjuk, már csak azt akarjuk.
Nem elveszi, odaadjuk. Nem eltűrjük,
hanem befogadjuk.

Az igazi ölelés visszafogott, úgy kúszik végig a

testen, mint a napfény, lassan és
puhán,időt hagyva a vágynak, hogy
növekedjék. Nem kell hozzá más, csak
egy férfi, aki szeretni tud, s egy nő, aki
hagyja, hogy szeressék!