A porba egy csepp víz esett.
Hosszan kémleltem az eget,
De nyoma sincs felhőnek.
Hosszan töprengtem mire rájöttem,
Ami a földre esett az az én könnyem.
Folyton Rád gondolok.
Elvesztettem az eszem,
És annyira hiányzol,
Hogy mindig könnyezem.
A könnyeken keresztül szebb a világ,
Szeretni foglak egy életen át.
Niciun comentariu:
Trimiteți un comentariu